Friss elemzésében értékeli az MNB a kormány versenyképességi stratégiáját. A jegybank számos konstruktív javaslatot fogalmaz meg a célok eléréséhez, ám több ponton erős kritikával illeti a programot, és teljesen eltérő megközelítést javasol.
Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlésével megerősítést nyert: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6%-a volt, míg Romániában ez az arány 76,7%. Vagyis hivatalossá vált, hogy Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte hazánkat.
Nagyon érdekes tendenciák rajzolódnak ki az Eurostat friss adataiból a magyarországi régiók különféle gazdasági mutatóiról, hiszen Pest megye, illetve Közép-Dunántúl több szempontból is belendült, míg például Nyugat-Dunántúl a szenvedés jeleit mutatja. Ebben többek között annak is lehet szerepe, hogy az utóbbi években kevésbé jeleskedett Nyugat-Dunántúl a nagyberuházások odavonzásában a nagyon alacsony munkanélküliségi ráta mellett.
Egy százalékponttal 74%-ra emelkedett Magyarország fejlettségi szintje az EU átlagában a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben, ami úgy jött össze Észak- és Kelet-Magyarország térségének fejlettségi szintje 2-2%-ponttal ugrott, míg a fejlettebb nyugati térségeké inkább stagnált – derült ki az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból. Külön érdekes és egyúttal szomorú, hogy a nyugat-dunántúli régió fejlettségi szintje 7 év alatt semmit sem közeledett az uniós átlaghoz, sőt az utóbbi években távolodott attól, ami az Európai Bizottság által is emlegetetett fejlődési csapda lehetőségére utal. Pest megye fejlettsége is lényegében stagnált az uniós átlaghoz képest 2013 óta, de ott legalább a Budapesttől leválása és a meglóduló EU-források ezt remélhetőleg elkezdik majd megváltoztatni. Frissítés! Az Eurostat a megyei szintű fejlettségi adatokat is közzétette, így ezek adataival és idősoraival frissítettük cikkünket, amelyekből kiderül például, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlettsége 4%-ponttal meglódult 2020-ban, míg Vas megye fejlettségi szintje 7 év alatt 3%-ponttal csökkent az uniós átlaghoz képest.
Matolcsy György, az MNB elnöke szerint Magyarországnak nem sikerült előznie a kanyarban. A mostani válságban jobban teljesítettünk önmaguknál, sőt jobbak voltunk a mostani válság kezelésében, mint a korábbi konjunktúra időszakok kihasználásában, de előzni nem tudtunk.
A magyar és a cseh gazdasági modell összevetésének most hétfői újabb felvonásában Matolcsy György jegybankelnök a magyar gazdaság/modell előnyeit rendezte össze, 15 ilyen pontot talált és ezek alapján kijelentette: „bátran feltételezhetjük, hogy nem csupán a cseh, hanem a magyar modellel is ki lehet törni a közepes fejlettség csapdájából.”
A COVID-19-járvány másfél éve alatt 30 ezer ember belehalt a fertőzésbe Magyarországon, de azoknak voltak a legrosszabbak a túlélési esélyeik, akik társadalmi és gazdasági értelemben hátrányos helyzetű területeken éltek. Az összefüggések és az egymásra hatások feltárása a jövő feladata, de már most feltételezhető, hogy az egyén egészségi állapota, valamint életkörülményei nagymértékben befolyásolhatták a fertőzés veszélyét, a betegség lefolyásának súlyosságát, a kórházba kerülést és a túlélést.
A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.
A következő 5 évben nem csökken, sőt akár nőhet is a magyar gazdaság versenyképességi lemaradása a régiós versenytárs országokhoz képest - erre a két pesszimista válaszlehetőségre szavazott a csütörtöki Budapest Economic Forum konferenciánk szakmai közönségének közel háromnegyede. A régió gazdasági felzárkózási kilátásaiban sem volt túlságosan optimista a közgazdász kör, de azt elég világosan megjelölte, hogy a magyar vállalati versenyképesség-javítás terén elsősorban szabályozási és bürokratikus téren kellene lépnie a kormánynak a formálódó versenyképességi csomagjában.
A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - villantotta fel a minapi Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában a látványos ábrát Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egyúttal azt is hozzátette: a jelentős területi fejlettségi különbségeken enyhíteni tudtak az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram, bár ezekkel együtt is igaz, hogy a beruházási teljesítmény azokban a megyékben volt jóval erősebb, amelyek egyébként is fejlettebbek voltak.
Elsősorban délkelet-ázsiai országokat találunk az idei növekedési ranglista tetején. A világ 10 leggyorsabb GDP-bővülését produkáló országa közül ezúttal hiányzik a két óriás, Kína és India, de a legnagyobb érdekesség, hogy az első két helyen olyan országokat találunk, amelyek tavaly még a legrosszabbul teljesítők között voltak. Ráadásként jön a meglepetés.
Egy főre jutó GDP tekintetében tavaly a románok utolérték a horvátokat, a lakossági fogyasztásból levezetett életszínvonal-mutató alapján pedig beérték a magyarokat - írtuk nyáron, az Eurostat előzetes adatai alapján. A helyzet a ma megjelent felülvizsgált adatok szerint egy kicsit más: a román számokat kissé lefelé korrigálták, így gazdasági fejlettségük még nem érte el horvátot, illetve az életszínvonal is kissé elmarad a magyartól. Igaz, az idei gazdasági folyamatokat figyelve nem kizárt, hogy jövőre már újra a román előrelépésről számolhatunk be.
Egy főre jutó GDP tekintetében a románok utolérték a horvátokat, az egyéni fogyasztásból levezetett életszínvonal-mutató alapján pedig beérték a magyarokat. Így Magyarország 11 év alatt a harmadik helyről hátulról a harmadik helyre csúszott vissza.
Ha nem az általánosan elfogadott, egy főre jutó GDP mutatója alapján vizsgáljuk a magyar fejlettségi szintet, akkor hízelgőbb képet kapunk a gazdasági teljesítményünkről - mutat rá Növekedési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank.
Kijevben nem fognak örülni a felvetésnek.
A vitát a zárási határidő lejárta napjáig még csak ki sem írták.
Egy nappal az előző eset után.
83 év felett a várható élettartam.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
